Tárgy: Dunakiliti Agrár és Mezőgazdasági Termelő és Kereskedő Zrt. építési engedély

Ügyintéző:       Soós Béla, Cseriné Inhaizer Beatrix                            

 

Illeték leróva!

 

Mosonmagyaróvár város Polgármesteri Hivatal Építési Osztálya, mint I. fokú építési hatóság Dunakiliti Agrár és Mezőgazdasági Termelő és Kereskedő Zrt. kérelmére, a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak megfelelően a Dunakiliti, 0215/2 hrsz.-ú ingatlanon fejőház átalakítására, bővítésére istálló épületté, silótér bővítésére, szénatároló, terménytároló és állatbeálló-árnyékolók kialakítására

 

engedélyt ad.

 

A Szarvasmarha telep a következő rendeltetési egységekből áll:

 

Átalakítandó fejőház:

Hasznos alapterülete:                                                   992,83m²

Építménymagasság:                                                    +3,21m

 

Széna tároló szín:

Hasznos alapterülete:                                                  741,15m²

Építménymagasság:                                                    +5,20m

 

Gabona tároló:

Hasznos alapterülete:                                                  1160,55m²

Építménymagasság:                                                    +5,68m

 

Silótér:

Befoglaló alapterülete:                                                 942,78m²

 

Nyitott árnyékoló istálló 1. jelü:

Hasznos alapterülete:                                                  420m²

Párkányvonal:                                                             +2,30m

 

Nyitott árnyékoló istálló 2. jelü:

Hasznos alapterülete:                                                  210m²

Párkányvonal:                                                             +2,30m

 

 

Beépítettség:                                                               18,57%

 

 

Az építés a következő szakhatósági feltételekkel végezhető:

 

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Kirendeltsége:

„Az istállóépület körül 7,4m, a szénatároló és magtár épület körül egyaránt 14-14m tűztávolságot kell tartani. iktatószám:1081-2/2012/M

 

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Mosonmagyaróvári Kistérségi Népegészségügyi Intézet: „A fejőház istállóvá történő átalakítására és bővítésére, valamint kiszolgáló építmények létesítésére vonatkozó építési engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárulok”. iktatószám:VIII-R-050/01684-2/2012

 

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság: „az élőállat átadó helyet a kerítés vonalában szükséges kialakítani”. iktatószám:17.9/1296-2/2012

 

Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség:

A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése.

- A munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás,

elcsöpögés ne történjen.

- A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni.

- Amennyiben a kivitelezés során szennyezett terület kerül feltárásra, azt az illetékes környezetvédelmi hatóságnak azonnal be kell jelenteni.

- A 18/2007 (V. 10.) KvVM rendelet 1. § a) pontja alapján előírt FAVI-ENG adatszolgáltatást

(változásjelentést) a használatbavételig meg kell tenni.

- Amennyiben a keletkező csurgalékvizek mezőgazdasági termőterületen kerülnek hasznosításra, úgy a használatbavételi engedély megkérésig az engedélyesnek be kell szereznie az illetékes talajvédelmi

hatóság által kiadott kihelyezési engedélyt, melynek másolatát hatóságunk részére a kérelem

benyújtásával egyidőben csatolni kell.

- A fúrt kút üzemeltetéséhez külön eljárásban vízjogi engedélyt kell szerezni a Felügyelőségtől. A

vízjogi fennmaradási engedélyre vonatkozó kérelmet és a mellékelt engedélyeztetési terveket a 18/1996.(VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani a Felügyelőség részére. A majdani használatbavételi engedélyhez való hozzájárulás feltétele, hogy a fúrt kút jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezzék.

- Az építés során esetlegesen előforduló, a felszín alatti vizet, illetve a talajt érintő szennyezést

haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelőségnek.”. iktatószám:10375-6/2012

 

Az építés a következő általános feltételekkel végezhető:

• Az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdését a megkezdés előtt legalább 10 munkanappal az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságnak (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 9021 Győr, Árpád u. 32.) kell bejelenteni.
• Az építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték) az építés helyszínének címét, helyrajzi számát az építés helye szerint illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak kell bejelenteni.
• Haladéktalanul be kell jelenteni az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságnak, valamint az APEH-nak az adatokban történt változásokat.

• A kezdés bejelentésének elmulasztása esetén az építkezést leállítom.

 

 

• Az építési engedély a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély  és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet.
• Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) vagy bejelentés tudomásul vétele alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltérést, amely nem minősül építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkának. Ha az eltérés a szakhatóságok szakterületét is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni.
• A határozat építésre vonatkozó rendelkező része az engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényes, kivéve, ha ezen időszak alatt az építkezést megkezdték és az ezt követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására  alkalmassá válik.
• Az engedély érvénye 1-1 évre ismételten meghosszabbítható, ezt építtetőnek kell kérnie az engedély érvényének lejárta előtt.
• Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, amennyiben megfelelő igazolás mellett a jogutódlást előzetesen az e célra rendszeresített nyomtatványon kérelmezte és azt az építésügyi hatóság tudomásul vette.
• Az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.
• A használatbavételi engedély feltétele a területre előírt közművek kiépítése, és az általuk kiszolgált épületre történő rácsatlakoztatása, továbbá a kiszolgáló utak és a csapadékelvezető árok megvalósítása.
• A felépített építmény csak használatbavételi engedéllyel vehető használatba, a használatbavételi engedélyt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a használatbavétel előtt kell kérni.
• Az építési engedélytől eltérően végzett építkezés, az épületnek engedély nélkül történő használatbavétele építésrendészeti bírságot von maga után. Ezen felül az engedélytől eltérő építkezés miatt átalakítást, vagy lebontást is rendelhet el az építési hatóság.
• Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építése munkaterületen közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni: az építető nevét, megnevezését, építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, a vállalkozó, kivitelező megnevezését, a tervező nevét, megnevezését.
• A kivitelezést az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni.
• A kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni, melynek legalább 10 naponkénti ellenőrzése az építtető feladata. (191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 24.§ - 27.§)
• Az építkezés során a hőtechnikai és tűzvédelmi előírásokat kötelesek betartani.
• Az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet.
• Az ingatlanon belül az építési munka végzéséhez kapcsolódóan a szükséges mértékig járulékos építmények (állványzat, felvonulási épület) mérethatár nélkül építhetőek, de azokat a használatbavételkor el kell bontani.
• A telek terepszintjének 1,0 m, vagy annál kisebb végleges jellegű megváltoztatása bejelentés, illetve engedély nélkül végezhető, efölötti mértékben bejelentés-, illetve engedélyköteles tevékenységnek minősül.

 

• A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni nem lehet. A terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el. (253/1997 (XII.20.) Korm.rendelet 45.§.)
• Az építkezés alkalmával építőanyag tárolására, segédépítmények létesítésére stb. közterületet csak külön engedély alapján szabad igénybe venni és az építkezés befejezése után a közterületet azonnal szabaddá kell tenni.

 

• Csapadékvizet a szennyvízcsatorna hálózatba vezetni nem szabad.
• Az építési munka végzése során talált műemléki vagy régészeti leletet a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjénél be kell jelenteni.
• Ez az engedély az esetleges polgári jogvitákat nem dönti el, ezért az építtető ily vita esetén csak saját felelősségére és veszélyére építkezhet a bírói döntés előtt.

 

Felhívjuk a figyelmét, hogy az építési tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15) Kormányrendelet 5. sz. mellékletét képező építési hulladék nyilvántartó lapot. Amennyiben a hulladék mennyisége meghaladja az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében rögzített küszöbértéket, úgy a nyilvántartó lapo(ka)t, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. (Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 9021 Győr Árpád u. 28-32., Pf.: 471.)

 

Ezen határozat ellen a kézbesítést követő 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal részére címzett, de e hatóságnál 2 példányban benyújtandó és 30.000,- Ft-os illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.

 

II. fokú eljárásban a szakhatósági díjak:

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Mosonmagyaróvári Kistérségi Népegészségügyi Intézet másodfokú igazgatási szolgáltatási díja 8.700,- Ft,

Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség másodfokú igazgatási szolgáltatási díja: építési engedély esetén 7.000,- Ft, használatbavételi engedélyezés esetén 4250,- Ft.

 

A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 45 §)

A fellebbezéssel kapcsolatos egyéb (pl. szakhatósági) eljárási díjak és illetékek is a fellebbezőt terhelik.

A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfelek az iratokba betekinthetnek, erre ügyfélfogadási időben irodánkban van lehetőség.

 

 

Az építtető a fenti ingatlanra vonatkozóan fejőház átalakítása, bővítése istálló épületté, etető út kialakítása, silótér bővítése, szénatároló, terménytároló és állatbeálló-árnyékolók kialakítás engedély kérelemmel fordultak hatóságunkhoz.

A kérelmező tulajdonjogát és építési jogosultságukat három hónapnál nem régebbi tulajdoni lappal, illetve tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozattal igazolta.

Az engedélyezett tervet a műszaki tervezésre jogosult Horváthné Varga Gabriella (É3 08-0348) tervező készítette.

 

A tervező nyilatkozott, hogy az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval egyeztetett, mely szerint a tervezett építmény közműellátása biztosítható, az égéstermék-elvezető megfelel a vonatkozó követelményeknek.

A tervezett építkezés ellen építésügyi, egészségügyi, tűzrendészeti, kéményseprő-ipari, környezetvédelmi szempontból kifogás nem merült fel.

 

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Kirendeltsége

A rendelkező részben leírtak szerint az engedély kiadásához hozzájárul. iktatószám:1081-2/2012/M

 

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Mosonmagyaróvári Kistérségi Népegészségügyi Intézet: „Az építési engedély kiadása közegészségügyi szempontból nem kifogásolható, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem”. iktatószám:VIII-R-050/01684-2/2012

 

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság A rendelkező részben leírtak szerint az engedély kiadásához hozzájárul. iktatószám:17.9/1296-2/2012

 

Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség:

A Felügyelőség a dokumentációt megvizsgálva megállapította, hogy az hiányos, ezért a 10375-4/2012.számú végzésében a megvalósulási dokumentáció pótlására hívta fel a Kft-t. A hiánypótlási

dokumentáció benyújtása után a kérelem elbírálhatóvá vált.

A Felügyelőség a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó

vízvédelmi, vízgazdálkodási, a levegőtisztaság-védelmi, a természet- és tájvédelmi, a

hulladékgazdálkodási, valamint a zaj- és rezgésvédelmi szempontokból az adott eljárásban

szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi:

 

- Tárgyi tevékenység nem tartozik a mód. 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet hatálya alá.

- A létesítmény a tervezett megoldások mellett vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból megfelelő.

Vezetékes hidroglóbuszos vízellátás, az épületben szennyvíz nem keletkezik, a csapadékelvezetés

megoldott. Kijelölt vízbázis hidrogeológiai védőterületét a beruházás nem érinti. A telephelyen

technológiai változtatás nem történik (almostrágyás szarvasmarha tartás, csurgalék gyűjtéssel)

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. 2. melléklete alapján a beruházással érintett terület felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül, mivel a területen a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet.

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm.rendelet mellékletének A) része alapján (Rendelet 5. § (1) bekezdés ab), ba) és a bb) pontjában foglalt nitrátérzékeny területeket) Dunakiliti település közigazgatási területének legalább 10%-a nitrát érzékeny terület.

Felügyelőségünkön vezetett FAVI-ENG Engedélyköteles Tevékenységek Információs Rendszerben a

telephelyen található almos trágyatároló (EHKTJ: 100637301), valamint trágya csurgalék gyűjtő

(EHKTJ: 101999590) bejelentésre került.

A kivitelezés és üzemelés során felszín alatti víz veszélyeztetése csak nem várt esemény, havária

bekövetkezése során várható.

- A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet alapján a Felügyelőség hatáskörébe

tartozó légszennyező anyag kibocsátás nem történik.,

 

Az építkezés az elfogadott tervek szerint az Országos Településrendezési és Építési Követelmények rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó rendezési tervvel nem ellenkezik (1997. évi LXXVIII. tv.)

A fentiekre tekintettel az építésügyi hatóság a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletben és a 193/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben biztosított jogkörben a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

 

Az építkezés megkezdésének bejelentése az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII.5.) Kormányrendelet szerint számított építményérték és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.31.) Kormányrendelet 29.§ és 30. § alapján történik.

 

Hatóságom hatáskörét és illetékességi területét a 343/2006 (XII.23.) Kormány rendelet 1.§-a állapítja meg.

A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) 98. és 99.§ alapján van lehetőség.

A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. évi törvény 29. §-a alapján állapítottam meg.

 

 

Mosonmagyaróvár, 2012. október 18.

 

 

             

A jegyző felhatalmazása alapján:                                  Zalán Zsolt   sk.

                                                                                                             osztályvezető