2025.04.25 Péntek
Nyelvválasztás angol nyelv német nyelv
Keresés gomb
Az oldal NVDA felolvasó szoftverrel tesztelve.
kezdőlap Mosonmagyaróvár város Információs portál
Képvetítés fotóKépvetítés fotóKépvetítés fotó

Közigazgatási hirdetmények

Közlemény

Iktatási szám: ÉPI/789-24/2019.

Ügyintéző: Horváth Béla

 

ÉTDR azonosító: 201900038798

 

Tárgy: Mosonmagyaróvár Éger utca  hrsz.: 5251/5 számú ingatlanon bemutató és kereskedelmi épület építési engedélye

 

KÖZLEMÉNY

 

Mosonmagyaróvár Város Jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság, értesítem a tárgyi, valamint a tárgyi ingatlannal közös határvonalú telekhatárú ingatlannal rendelkezni jogosultakat, hogy az ADDENDA Szállítási és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság  ( 9200 Mosonmagyaróvár Pozsonyi út 69.) kérelmére az ÉPI/789-22/2019.  iktatási számon építési engedélyt adtam a Mosonmagyaróvár Éger utca hrsz.: 5251/5  számú ingatlanon létesítendő bemutató és kereskedelmi épület kialakítására.

A döntés a hatóságnál megtekinthető.

A közlemény kifüggesztésének, honlapon történő közzétételének napja: 2019 szeptember 6.

A közlemény levételének napja: 2019. szeptember 20.

- az ügyintéző neve: Horváth Béla

- elérhetősége: Mosonmagyaróvár Fő 11. telefon: 96/824-025

 

Irat betekintési lehetőség az érintettek számára: Mosonmagyaróvár Város Jegyzője, Építési Osztály 9200 Mosonmagyaróvár Kötélgyártó utca 1-3. címen, ügyfélfogadási időben. (hétfőn 13.00-16.00 h-ig, szerdán 8.00-16.00 h-ig, valamint pénteken 8.00-12.00 h-ig)  

 

A döntés rendelkező része:

Mosonmagyaróvár Város Jegyzője - mint I. fokú építési hatóság – ADDENDA Szállítási és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság ( 9200 Mosonmagyaróvár Pozsonyi út 69. ) kérelmére, a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak és szakhatósági nyilatkozatoknak megfelelően a Mosonmagyaróvár Éger utca  hrsz.: 5251/5 számú ingatlanon bemutató és kereskedelmi épületre építési

engedélyt ad.

 

Az épület hasznos alapterülete: a földszinten – 308,50 m2   az I. emeleten – 225,85 m2

Építménymagasság: 6,97 m

A beépítés mértéke: 19,77 %

 

Az építés a következő szakhatósági feltételekkel végezhető:

 

  • A Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály – Oktatási és Hatósági OsztályHB/11-HAT/03807-5/2019. számú szakhatósági nyilatkozatában feltételek nélkül hozzájárult az építéshez.

 

„Az ADDENDA Kft. (székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Pozsonyi út 69.) kérelmezőnek a Mosonmagyaróvár, Éger utcai, 5251/5 helyrajzi számú ingatlanon bemutató és kereskedelmi épület építésére vonatkozó építési engedélyezési ügyében az építési engedély kiadásához, mint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57/C. § (1) bekezdésében meghatározott szakhatóság, hozzájárulok.

A szakhatósági állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Vízügyi Hatóság a 35800/4292-3/2019. ált. számú szakhatósági nyilatkozatában az alábbi feltételek betartása mellett járult hozzá az építéshez:

 

1. Tilos a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetése.

2. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni – a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - az Igazgatóságnak.

3. A munkagépek, gépjárművek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen.

4. Az elszikkasztásra kerülő csapadékvíz nem okozhatja a talajvíznek és a földtani közegnek a „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát.

 

Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja (14.000 Ft) az Igazgatóság részére megfizetésre került. A szakhatósági eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.

 

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály a GY-04/NEO/01634-3/2019. számú szakhatósági nyilatkozatában  az alábbi feltételek betartása mellett járult hozzá az építéshez:

 

  • Az újonnan létesítendő vizesblokkok vízvezeték-rendszereit ki kell fertőtleníttetni, ezt követően hatósági vízvizsgálatot kell végeztetni erre akkreditált laboratóriummal. A megfelelő vízvizsgálati eredmény a használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele.
  • Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség a 35840/975-2/2019. ált. számú szakhatósági nyilatkozatában tűzvédelmi szempontból az alábbi feltételek betartása mellett járult hozzá az építéshez:

 

1. A kiviteli tervek készítése előtt szakhatóságommal az alábbiakról kell egyeztetni:

 

- a fali tűzcsapok pontos helyéről;

- hiányzó oltóvíz biztosításának módjáról (amennyiben az előírt oltóvíz mennyiség nem biztosított a tűzvédelmi műszaki leírásban szereplő módon);

- az ÉNy-i homlokzaton tervezett homlokzati tűzterjedési gátak részleteiről.

 

2. A beépített tűzjelző berendezés használatbavételi engedélyét az épület használatbavételi eljárása előtt meg kell szerezni.

A szakhatósági állásfoglalás önálló jogorvoslatnak helye nincs, az csak az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály a 4138-5/2019. számú szakhatósági nyilatkozatában feltételek betartása nélkül hozzájárult az építéshez.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Osztály a GYS/01/01362-2/2019/MU számú szakhatósági  nyilatkozatában az alábbi kikötés mellett járult hozzá az építéshez:

A használatbavételi engedélyezési eljárásig a szakhatósági állásfoglalást megalapozó –legalább 50 kVA beépített összteljesítményű vagy 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű – villamos berendezésekre vonatkozó villamos biztonságtechnikai ellenőrzést a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 14. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Szakhatóságnál külön eljárás keretében kérelmezni kell, melynek eredményeként beszerzendő hatósági bizonyítvány a használatbavételi engedélyezési eljárás során a szakhatósági hozzájárulás megadásának előfeltétele.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály a GY-02/MEFFFUO/00930-2/2019. számú  szakhatósági állásfoglalásában az alábbi feltételek betartása mellett járult hozzá az építéshez:

 

  1. A tervezett épület funkciójához szükséges parkolóhelyeket a benyújtott tervdokumentációknak megfelelően saját ingatlanon belül kell kialakítani, és azokat megfelelő módon (közúti jelzésekkel, jelzőtáblákkal, stb.) jelezni kell:

Az ingatlan közúti bejáratánál egy „Várakozóhely” (KRESZ 110. ábra) jelzőtáblát, alatta kiegészítő táblán „az udvarban” táblát kell elhelyezni.

  1. A saját ingatlanon belül kialakítandó közlekedési létesítményeket a közforgalom elől fizikai akadály segítségével el kell zárni (pl.: sorompó, kapu, kerítés, stb.), egyéb esetben azok építését külön eljárás keretein belül engedélyeztetni kell a Hatóságnál.
  2. A saját ingatlanon belül kialakítandó parkolóhelyet legalább portalanított (murvás, kavicsozott) felülettel kell ellátni.
  3. A kapubehajtó kiépítéséhez az érintett közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.
  4. A tárgyi létesítmény használatba vételi engedélyének útügyi feltétele a kapcsolódó közlekedési létesítmények megléte! A használatba vételi engedély kérelemhez az érintett közútkezelő útkezelői nyilatkozatát is csatolni kell.
  5. Az építés során megrongálódott út, padka, járda helyreállításának költségei az Építtetőt terhelik.
  6. A bemutató és kereskedelmi épület nyitvatartási idejében, illetve munkaidőben a kaput nyitva kell tartani, és a parkolási lehetőséget saját ingatlanon belül folyamatosan biztosítani kell.
  7. A közút területén építőanyagot még ideiglenes jelleggel sem lehet tárolni, illetve elhelyezni.
  8. A funkcióból eredő parkolás, várakozás, rakodás közterületen (közúton) nem engedélyezett.
  9. A kivitelezés során be kell tartani a helyi önkormányzati közútkezelő, a Mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatal (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.) VFO/757-2/2019. ügyiratszámú (kelt: 2019. június 13.) útkezelői hozzájárulásában foglaltakat.
  10. A kivitelezés során be kell tartani az országos közútkezelő, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr- Moson-Sopron megyei ig. (9022 Győr, Batthyány tér 8.) GYMS-1388/2/2019 iktatószámú (kelt: 2019. június 8.) közútkezelő hozzájárulásában foglaltakat.
  11. A hozzájárulás az engedélyest egyéb engedélyek beszerzésének kötelezettségei alól nem mentesíti.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály a GY-02B/ÉP/2658-3/2019. számú végzésében a szakhatósági eljárást megszüntette.

Az építés a következő általános feltételekkel végezhető:

 

  • A Mosonmagyaróvár Város Polgármestere a VFO/757-2/2019. számú útkezelői hozzájárulásában a bemutató és kereskedelmi épület építéséhez az alábbi feltételek betartása mellett járult hozzá:

 

  1. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 47.§ (8) bekezdés alapján az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
  2. Az OTÉK 42.§-a és 4. sz. melléklete valamint a Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014. (IX.12.) Mosonmagyaróvár Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete alapján az ingatlanon belül az előírt parkolószám 23 db, a ter szerint létesül 29 db parkoló ( 8 db tehergépjármű, 20 db személygépjármű, 1 db nehéztehergépjármű, kamion ). Az ingatlanon belüli parkolók burkolata lehetőség szerint szilárd burkolatú legyen. Az egyes parkolóállásokat egymástól optikailag el kell határolni. A közterületen további parkolók nem alakíthatók ki.
  3. Építtető az építési munkára hivatkozva a közterületrészre többletjogot nem formálhat, pl. azt engedély nélkül nem foglalhatja el, nem zárhatja le.
  4. Burkolt útcsatlakozás kialakításához külön útkezelői nyilatkozat kérése szükséges. Az útcsatlakozás az útszélhez csatlakozhat oly módon, hogy a közterületen a víz ne álljon meg.
  5. Amennyiben a közterületen az építkezés következtében bármilyen károsodás történne, annak helyreállítása az engedélyes feladata.
  6. A közutat és tartozékait föld-, gép-, szerszám-, anyagtárolásra felhasználni nem szabad.
  7. Az épület építésének megkezdése előtt 2 nappal a Mosonmagyaróvári Önkormányzati Rendészeti Szervnél írásban az építés megkezdését be kell jelenteni.

 

  • Az építési engedély a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a végleges és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt, a saját felelősségére és veszélyére végezhet építési tevékenységet.
  • Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltérést, amely nem minősül építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkának. Ha az eltérés a szakhatóságok szakterületét is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni.
  • Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos. A hatályossága alatt, ha az építési tevékenységet - az építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építménynek használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá kell válnia. (312/2012. (XI.8.) Korm. Rend. 21.§ (1)
  • Az építtető kérelmére az építési engedély hatálya annak lejárta előtt legfeljebb két alkalommal egy-egy évvel meghosszabbítható.
  • Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, amennyiben megfelelő igazolás mellett a jogutódlást előzetesen az e célra rendszeresített nyomtatványon kérelmezte és azt az építésügyi hatóság tudomásul vette.
  • Az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.
  • Az épület az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba.
  • A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő - az építési naplóban igazolt - visszaadását követően, az építési engedély hatályossága alatt - használatbavétel előtt -nyújthatja be az építésügyi hatósághoz.
  • Az építtetőnek a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek estén az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia
  • Az építmény használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni.
  • Az építési engedélytől eltérően végzett építkezés, az épületnek engedély nélkül történő használatbavétele építésrendészeti bírságot von maga után. Ezen felül az engedélytől eltérő építkezés miatt átalakítást, vagy lebontást is rendelhet el az építési hatóság.
  • A kivitelezést az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni.
  • Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. (191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 22. § (1) bek.)
  • A kivitelezési tevékenység végzéséről 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 24.§ - 27.§ foglaltaknak megfelelően elektronikus építési naplót kell vezetni.
  • Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését az építtető az OÉNY elektronikus építési napló alkalmazási felületén keresztül kezdeményezi.
  • a 2015. december 31-ét követően benyújtott, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új és nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületre vonatkozó kérelem esetén a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lévő épület esetében 2018. december 31-ig, egyéb épület esetében 2020. december 31-ig az épületnek rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell lennie, valamint az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével vagy tudomásul vételével kell rendelkeznie (312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 18.§ (4) i.)
  • Az építkezés során a hőtechnikai és tűzvédelmi előírásokat kötelesek betartani.
  • Az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet.
  • Az ingatlanon belül az építési munka végzéséhez kapcsolódóan a szükséges mértékig járulékos építmények (állványzat, felvonulási épület) mérethatár nélkül építhetőek, de azokat a használatbavételkor el kell bontani.
  • A telek terepszintjének 1,0 m, vagy annál kisebb végleges jellegű megváltoztatása bejelentés, illetve engedély nélkül végezhető, efölötti mértékben bejelentés-, illetve engedélyköteles tevékenységnek minősül.
  • A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni nem lehet. A terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el. (253/1997 (XII.20.) Korm.rendelet 45.§.)
  • Az építkezés alkalmával építőanyag tárolására, segédépítmények létesítésére stb. közterületet csak külön engedély alapján szabad igénybe venni és az építkezés befejezése után a közterületet azonnal szabaddá kell tenni.
  • Csapadékvizet a szennyvízcsatorna hálózatba vezetni nem szabad.
  • Az építési munka végzése során talált műemléki vagy régészeti leletet a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjénél be kell jelenteni.
  • Ez az engedély az esetleges polgári jogvitákat nem dönti el, ezért az építtető ily vita esetén csak saját felelősségére és veszélyére építkezhet a bírói döntés előtt.

 

Továbbá felhívjuk az építtető(k) figyelmét, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét követően, és - a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben - szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható.

 

Ezen határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal részére címzett, de e hatóságnál benyújtandó és 30.000,- Ft-os illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.

Amennyiben a döntést elektronikus kézbesítéssel, azaz az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren (továbbiakban: ÉTDR) online felületén vette át, a fellebbezését elektronikus úton, az ÉTDR-en is benyújthatja.

 

Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.

A fellebbezéssel kapcsolatos egyéb (pl. szakhatósági) eljárási díjak és illetékek is a fellebbezőt terhelik.

A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfelek az iratokba betekinthetnek, erre ügyfélfogadási időben irodánkban van lehetőség.

 

Indokolás kivonata:

 

Az Építtető  a fenti ingatlanra vonatkozóan bemutató és kereskedelmi épületre nyújtott be Hatóságunkhoz építési engedély kérelmet. Az engedélyezett tervet a műszaki tervezésre jogosult Csaplár György   ( É 08-0525 ) tervező készítette.

A tervezett építkezés ellen építésügyi, egészségügyi, tűzrendészeti, kéményseprő-ipari, környezetvédelmi szempontból kifogás nem merült fel.

 

  • A Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály – Oktatási és Hatósági OsztályHB/11-HAT/03807-5/2019. számú szakhatósági nyilatkozatában feltételek betartása nélkül hozzájárult az építéshez, az alábbi indokolással:

 

Az ADDENDA Kft. kérelmező a Mosonmagyaróvár, Éger utcai, 5251/5 helyrajzi számú ingatlanon bemutató és kereskedelmi épület építése vonatkozásában építési engedély iránti kérelmet nyújtott be Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának Jegyzőjéhez. A jegyző, figyelemmel az Étv. 57/C. §-ára, megkereste a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából.

 

Az Étv. 57/C. § (1) bekezdése értelmében az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével.

 

Az Étv. 57/D. § (1) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás során a kormányhivatal – az építési engedély iránti kérelem és mellékletei, illetve az előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem megküldése mellett – beszerzi az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, a kereskedelemért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt.

A Bizottság a KÁT/585-2 (2019) számú Bizottsági véleményében akként nyilatkozott, hogy a tervezett beruházást támogatja.

 

Az Étv. 57/C. § (4) bekezdése alapján a kormányhivatal a kereskedelmi építményekre vonatkozó különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket megállapító kormányrendelet figyelembevételével a kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésben foglal állást abban a tekintetben, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény építésétől várható előnyöket.

A kormányhivatal a tervezett beruházás környezeti hatásait megvizsgálta és az Építészeti – műszaki dokumentáció, a Bemutató és kereskedelmi épület építési engedélyezési tervének tűzvédelmi fejezete, a Környezetvédelmi műszaki leírás, valamint a csatolt műszaki rajzok alapján a következőket állapította meg:

A beruházás nem minősül zöldmezősnek, továbbá nem érint védett természeti értéket.

 

A beruházással érintett ingatlan Mosonmagyaróvár ipari parkjában, Ge jelű egyéb ipari, gazdasági övezetben fekszik. Környezetében újonnan kialakított beépítetlen telkek találhatóak. Az építtető cég építőanyag kereskedelemmel foglalkozik, ezen tevékenysége kiszolgálására kíván létrehozni egy bemutató és kereskedelmi funkciójú épületet. Az épületben egy szolgálati lakás, egy galériás raktár, valamint egy kétszintes áruház kerül kialakításra, amelynek emeletén az ügyvitelhez tartozó helyiségek kerülnek elhelyezésre. Az épületben központi kondenzációs gázkazánok biztosítják a fűtést, a használati meleg víz ellátást, valamint a légtechnikai regiszter fűtését, melyek 140 kW összteljesítmény alattiak. A külső nyílászárók műanyag szerkezetű ablakok és bejárati ajtók lesznek háromrétegű hőszigetelő üvegezéssel barna színben. A létesítmény üzemelésének és a várható forgalomnak a levegőkörnyezeti hatása várhatóan elhanyagolható mértékű lesz, és a zajterhelési határértékek is teljesülni fognak.

 

A kormányhivatal a tervezett beruházás infrastrukturális hatásait megvizsgálta és a Közlekedési munkarész műszaki leírása és építési helyszínrajza, valamint a Környezetvédelmi műszaki leírás alapján a következőket állapította meg:

Az ingatlan közútkapcsolata 1 db 6,00 méter széles kapubehajtóval az 1. számú főúthoz csatlakozó Éger utcáról kerül biztosításra, amely a közforgalom számára megnyitott önkormányzati út. A telekhatárra kerítés és tolókapu kerül elhelyezésre. A telken belül térkő burkolatú szervizút és parkoló kerül kialakításra.

A tervezett építmény működésével összefüggésben napi 40 db személygépkocsi és 16 db tehergépjármű forgalma várható. Az 1. számú főút érintett szelvényének forgalma napi 9549 jármű.

Az 1. számú főút forgalma által okozott zajterheléshez képest a várható forgalom 0,1 dB-nél kisebb zajterhelés-emelkedést okoz, ami a mérhetőség és szubjektív érzékelhetőség szintje alatt marad. Zaj-, rezgés- és levegőszennyezés elleni intézkedések megtétele nem indokolt.

 

A kormányhivatal a tervezett beruházás településrendezési, valamint településfejlesztési hatásait megvizsgálta és az Építészeti – műszaki dokumentáció, a Statikai műszaki leírás, valamint az utcakép és látványtervek alapján a következőket állapította meg:

A beruházási terület Mosonmagyaróvár ipari parkjában, Ge jelű egyéb ipari, gazdasági övezetben fekszik. Környezetében újonnan kialakított beépítetlen telkek találhatóak. A tervezett épület két egymástól dilatációval is elválasztott, szerkezetileg is más rendszerű épületből áll. A kereskedelmi épület hagyományos falazott szerkezetű kétszintes épület hagyományos ácsolt szerkezetű félnyeregtetővel, a hozzá csatlakozó raktár pedig acél vázszerkezetű csarnoképület szendvicspanel burkolattal, fém lemez fedéssel.

 

A kormányhivatal előnyként értékelte, hogy a beruházás nem érint zöldmezős területet vagy védett természeti értéket, 140 kW összteljesítmény alatti kondenzációs gázkazánok kerülnek beépítésre. A létesítmény üzemelésének és a várható forgalomnak a levegőkörnyezeti hatása várhatóan elhanyagolható mértékű lesz, és a zajterhelési határértékek is teljesülni fognak, zaj-, rezgés- és levegőszennyezés elleni intézkedések megtétele nem indokolt.

A kormányhivatal hátrányos következményként értékelte a zajterhelésnek és a levegő szennyezettségének a kivitelezéssel járó időleges emelkedését.

 

A becsatolt dokumentumok alapján, a Bizottság véleményének mérlegelése mellett megállapítható, hogy a kérelemben megjelölt bővítménynek a létesítés helye szerinti településre és annak vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési, településrendezési és településfejlesztési hatása összességében kedvező.

 

A szakhatósági állásfoglalás az Étv. 57/C. § (1) bekezdésében megállapított hatásköri, illetve illetékességi szabályokon, a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdésén alapul.

Jelen döntés kiadmányozására a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kiadmányozási szabályzatáról szóló 63/2019. (VI. 21.) Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője utasítása alapján a Hatósági Főosztály vezetője jogosult.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Vízügyi Hatóság a 35800/4292-3/2019. ált. számú szakhatósági nyilatkozatában feltételek betartása mellett járult hozzá az építéshez, az alábbi indokolással:

 

Az Építési Osztály 201900038798 ÉTDR számú megkeresésében az Építtető részére a Mosonmagyaróvár Éger utca hrsz.: 5251/5 számú ingatlanon bemutató és kereskedelmi épület építésére vonatkozó használatbavételi engedély kiadásához kérte az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását.

 

Az Igazgatóság a benyújtott dokumentációk, és az egyéb rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:

 

Az ivóvíz és szennyvízelvezetés közcsatornáról megoldott. A csapadékvíz telken belül elszikkad.

 

A tervezett tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, nincsen hatással a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz- és jég levonulására, vízbázis védőterületét nem érinti. A fentiek alapján a tervezett tevékenység a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.), a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.), a nagyvízi meder, parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet és a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet követelményeinek.

 

Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás az Fvr. 11. § (2) bekezdésén és a Favr. 19. § (1) bekezdésén alapul.

 

Az Igazgatóság a 3. pontban foglaltakat a Favr. 10. § alapján állapította meg.

 

Az Igazgatóság a szikkasztásra kerülő csapadékvíz minőségi követelményeire vonatkozó előírását a Favr. 10.§-a, továbbá a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írta elő.

Az Igazgatóság felhívja a figyelmet a következőkre:

 

A Favr. 13. § (1) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/A. §-a szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) alapján engedélyezőként működik közre.

A csapadékvíz szikkasztásra a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint vízjogi létesítési engedélyt szükséges beszerezni, amelyhez a terv– és adatszolgáltatást a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B. §-ában foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően kell benyújtani az illetékes vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet alapján összeállított tervdokumentációt mellékelve. A kérelemnek tartalmaznia kell a Favr. 13. § (5) és (6) bekezdés szerinti elővizsgálatot is.

 

Jelen szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet szerint 14.000 Ft, amely az Igazgatóság részére 2019.06.25. napján megfizetésre került. A szakhatósági eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.

 

Az Igazgatóság hatásköre a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 1. pontján és (3a) bekezdésén alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg.

 

Az Igazgatóság a szakhatósági állásfoglalását az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 4. Építésügyi ügyek fejezetében lévő táblázat 17. és 18. pontjaiban biztosított jogkörében eljárva és az ott meghatározott szakkérdések vonatkozásában, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55.§ (1), (2) bekezdésében előírt módon adta meg.

 

A döntés elleni önálló fellebbezést a Ákr. 55. § (4) bekezdése nem teszi lehetővé.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály a GY-04/NEO/01634-3/2019. számú szakhatósági nyilatkozatában feltételek betartása mellett járult hozzá az építéshez, az alábbi indokolással:

 

Az ADDENDA Szállítási és Kereskedelmi Kft. kérelmére Mosonmagyaróvár, Éger u. Hrsz.: 5251/5 alatti ingatlanon bemutató és kereskedelmi épület létesítésére vonatkozó építési engedély kiadása ügyében Mosonmagyaróvár Város Jegyzője megkereste a Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján.

Az építési engedély a rendelkező részben foglalt feltételek előírása esetén közegészségügyi szempontból nem kifogásolható és kiadható.

Az önálló jogorvoslatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A Hivatal hatáskörét az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontja, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, az egyes kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és 1. számú mellékletének 4. ( Építési ügyek) táblázat 27. pontja, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete állapítja meg.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség a 35840/975-2/2019. ált. számú szakhatósági nyilatkozatában tűzvédelmi szempontból feltételek betartása mellett járult hozzá az építéshez, az alábbi indokolással:

 

Az ADDENDA Szállítási és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság kérelmére indult építési engedélyezési ügyben Mosonmagyaróvári Város Jegyzője 2019. 06. 25-én megkereste a Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltséget, mint elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából.

A kérelmező a megkereséshez csatolta a szükséges engedélyezési dokumentációkat, az építési engedély kiadásához fenti kikötésekkel hozzájárultam.

 

A feltételt az alábbi jogszabályi rendelkezés alapján állapítottam meg:

1. A jelenleg rendelkezésre álló oltóvíz mennyisége nem ismert, így az esetlegesen hiányzó mennyiség pótlásáról szakhatóságommal egyeztetni kell.

 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) 71. § alapján: „A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok telepítési helyét a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell.”

A tűzvédelmi fejezet csak általánosságban határozta meg a tűzterjedési gátakat, ezért azok megfelelősége érdekében, a kivitelezés módjáról szakhatóságommal egyeztetni kell. Annál is inkább mert az ÉNY-i homlokzaton a nyílászárók elhelyezkedése tűzterjedési gát nélkül nem megfelelő.

 

OTSZ 6.§ /1/ bek. b.) pontja alapján: „Az építési termékeket és az építményszerkezeteket a tervezés során úgy kell megválasztani, hogy… a tűzvédelmi célú építményszerkezetek, építési termékek tűz esetén szerepüket e rendelet szerinti időtartamig töltsék be, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak,”

 

2. A tűzvédelmi tervfejezet és az OTSZ 14. melléklet 36. sora alapján az épületben beépített tűzjelző berendezést ki kell építeni.

 

Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam.

Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázat 16 sora, illetékességemet, a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály a 4138-5/2019. számú szakhatósági nyilatkozatában feltételek betartása nélkül hozzájárult az építéshez, az alábbi indokolással:

 

A szakhatósághoz hivatkozott számú szakhatósági állásfoglalás megadása iránti megkeresés érkezett ADDENDA Szállítási és Kereskedelmi Kft. a 9200 Mosonmagyaróvár Éger utca 5251/5 hrsz.-ú ingatlanon tervezett bemutató és kereskedelmi épület építési engedélye tárgyában.

A szakhatóság az eljárás során a megküldött kérelmet, a csatolt dokumentációk alapján a hatáskörébe tartozó, a levegőtisztaság-védelem, a természet- és tájvédelem, a hulladékgazdálkodás, a zaj- és rezgésvédelem, valamint a földtani közeg védelme szempontjából az adott eljárásban eljárva, az ott meghatározott szakkérdéseket megvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi:

 

  • Tárgyi létesítmény nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá.
  • A létesítményben a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül. A létesítmény által létrejött várható levegőminőség-változás elhanyagolható mértékű lesz, illetve levegőkörnyezeti hatást tekintve nem lesz kimutatható mértékű.
  • A terület nem országosan védett természeti terület és nem része a Natura 2000 hálózatnak és az Országos Ökológiai Hálózatnak sem. A létesítmény természet- és tájvédelmi érdekeket nem érint.
  • A létesítményben folytatni tervezett tevékenység nem a hulladék kezelésével kapcsolatos építmények építése, bővítése vagy átalakítása engedélyezésére irányul.
  • A tevékenység a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartózó környezeti zaj kibocsátással nem jár. Az előírásnál nagyobb zajterhelés nem várható. A tervezett épület működése során a vonatkozó zajvédelmi előírások teljesülnek, határérték feletti kibocsátásra nem kell számítani.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (4) bekezdése szerint a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A szakhatóság állásfoglalását az Ákr. 55. § (2) bekezdésére is figyelemmel adta meg.

A szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 2.1. sorszáma szerinti összege beszedésre került a 7. melléklet 8. pontjában meghatározott közigazgatási szerv részére.

A szakhatóság állásfoglalása az Ákr. 55. § (1) bekezdésén alapul, hatáskörét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontjának 28-33. pontja tartalmazza, illetékességét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.)

Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdése állapítja meg.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Osztály a GYS/01/01362-2/2019/MU számú szakhatósági  nyilatkozatában kikötés mellett járult hozzá az építéshez, az alábbi indokolással:

 

A Szakhatóság fenti állásfoglalását R. 14. § (3) bekezdése alapján, a benyújtott tervdokumentáció tartalmának figyelembevételével adta ki.

A Szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 4. táblázat 35. pontja, illetve a R. 13. § (1) bekezdése és 1. számú melléklete határozza meg.

Az önálló jogorvoslat lehetősége az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (4) bekezdése alapján került kizárásra, és e jogszabályi helyre hivatkozással adott a Szakhatóság tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A szakhatósági közreműködés során igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem merült fel.

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály a GY-02/MEFFFUO/00930-2/2019. számú  szakhatósági állásfoglalásában feltételek betartása mellett járult hozzá az építéshez, az alábbi indokolással:

 

A fenti ügyben indult eljárás során az Ügyfél (Építésügyi Hatóság) az ÉTDR-ben biztosított felületen elektronikus úton megkereste a Hatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében.

A kérelem és a csatolt tervdokumentáció áttanulmányozása alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint hozta meg a döntését. Az építmény útügyi szempontból a tervezett helyen az előírt feltételekkel útügyi és közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő és elhelyezhető.

A Hatóság a döntésénél a helyi önkormányzati közútkezelő, a Mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatal (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.) VFO/757-2/2019. ügyiratszámú (kelt: 2019. június 13.) útkezelői hozzájárulásában közútkezelői hozzájárulásában, és az országos közútkezelő, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron megyei ig. (9022 Győr, Batthyány tér 8.) GYMS-1388/2/2019 iktatószámú (kelt: 2019. június 8.) közútkezelő hozzájárulásában foglaltak tárgyi ügyre vonatkozó előírásait figyelembe vette.

A Hatóság az előírásait és kikötéseit a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, az utak építésnek, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V.10.) Korm. rendelet rendelkezései, valamint a kapcsolódó szakági jogszabályok és műszaki szabályozások rendelkezései, a közúti közlekedés biztonsága és a közúti ágazati érdekek figyelembevételével adta meg.

A döntés az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 4. táblázatban biztosított jogkörön, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) és (2) bekezdésein alapul.

A Hatóság hatáskörét és illetékességét a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV.23.) Korm. rendelet 2. § (4)-(5) bekezdése, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 4. táblázata határozza meg.

Az önálló jogorvoslati jogot az Ákr. 116. § (3) bekezdése alapján zárta ki a Hatóság, és a jogorvoslat lehetőségéről az Ákr. 112. §-ára figyelemmel adott tájékoztatást.

A Hatóság tájékoztatja, hogy a másodfokú eljárásba a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályát (9021 Győr, Árpád u. 32.) kell bevonni.

 

 

 

  • A Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály a GY-02B/ÉP/2658-3/2019. számú végzésében a szakhatósági eljárást megszüntette, az alábbi indokolással:

 

Mosonmagyaróvár Város Polgármesteri Hivatal Építési Osztály (9200 Mosonmagyaróvár, Kötélgyártó u. 1-3.) a Mosonmagyaróvár, Éger u. 5251/5 hrsz. alatt bemutató és kereskedelmi épület építési engedélye tárgyában előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A hivatal megállapította, hogy a tervezett tárgyi beruházás a hivatal jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így – figyelemmel a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.9.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) 87. § (1)-re nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt.

 

Felhívja azonban a hivatal az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles

a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,

b) a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, továbbá

c) a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

 

A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után!

 

A megyei és a területi múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45.-46. §-ban meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kérem, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdésről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes múzeumot értesítse (Hansági Múzeum - 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 19.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét.

 

A végzés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) – (2) bekezdései, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, 2. §-a 1. melléklet 4. táblázat (Építésügyi ügyek) 38. pontján, továbbá az R. 1. §-án valamint a 88. §-ban megfogalmazott szakkérdések vizsgálatán alapul.

A jogorvoslati utat az Ákr. 55. § (4) bekezdése állapítja meg.

Az állásfoglalás az Ákr. 81. § (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását.

A szakhatósági eljárás illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése állapítja meg.

A hivatal hatáskörét és illetékességét az R. 3. § (1) bekezdés a) pontja, és 1. számú mellékletének 8. pontja állapítja meg.

 

  • A Mosonmagyaróvár Város Polgármestere a VFO/757-2/2019. számú útkezelői hozzájárulásában a bemutató és kereskedelmi épület építéséhez feltételek betartása mellett járult hozzá az alábbi indokolással:

 

Nyilatkozatunkat - melyben az egyéb (pl. építészeti, környezetvédelmi, övezeti, ingatlantulajdoni) feltételek teljesülését nem vizsgáltuk - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi. I. törvény 39.§ (1) bekezdés, a 40.§, 41.§, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet, továbbá Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014. (IX.12.) Mosonmagyaróvár Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete figyelembe vételével adtuk ki.

Az építkezés az elfogadott tervek szerint az Országos Településrendezési és Építési Követelmények rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó rendezési tervvel nem ellenkezik (1997. évi LXXVIII. tv.)

A fentiekre tekintettel az építésügyi hatóság a 312/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben biztosított jogkörben a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Hatóságuk az ügyfélkört a 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet alapján vizsgálta és állapította meg.

Hatóságom hatáskörét és illetékességi területét a 343/2006 (XII.23.) Kormány rendelet 1.§-a állapítja meg.

A fellebbezésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr) 111.§,  - 119. §, alapján van lehetőség .

A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. évi törvény 29. §-a alapján állapítottam meg.

 

Mosonmagyaróvár, 2019. szeptember 5.

 

 

 Fehérné Dr. Bodó Mariann jegyző felhatalmazásából:

 

Zalán Zsolt

osztályvezető

 

 

Vissza