Iktatási szám: ÉPI/789-24/2019.
Ügyintéző: Horváth Béla
ÉTDR azonosító: 201900038798
Tárgy: Mosonmagyaróvár Éger utca hrsz.: 5251/5 számú ingatlanon bemutató és kereskedelmi épület építési engedélye
KÖZLEMÉNY
Mosonmagyaróvár Város Jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság, értesítem a tárgyi, valamint a tárgyi ingatlannal közös határvonalú telekhatárú ingatlannal rendelkezni jogosultakat, hogy az ADDENDA Szállítási és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság ( 9200 Mosonmagyaróvár Pozsonyi út 69.) kérelmére az ÉPI/789-22/2019. iktatási számon építési engedélyt adtam a Mosonmagyaróvár Éger utca hrsz.: 5251/5 számú ingatlanon létesítendő bemutató és kereskedelmi épület kialakítására.
A döntés a hatóságnál megtekinthető.
A közlemény kifüggesztésének, honlapon történő közzétételének napja: 2019 szeptember 6.
A közlemény levételének napja: 2019. szeptember 20.
- az ügyintéző neve: Horváth Béla
- elérhetősége: Mosonmagyaróvár Fő 11. telefon: 96/824-025
Irat betekintési lehetőség az érintettek számára: Mosonmagyaróvár Város Jegyzője, Építési Osztály 9200 Mosonmagyaróvár Kötélgyártó utca 1-3. címen, ügyfélfogadási időben. (hétfőn 13.00-16.00 h-ig, szerdán 8.00-16.00 h-ig, valamint pénteken 8.00-12.00 h-ig)
A döntés rendelkező része:
Mosonmagyaróvár Város Jegyzője - mint I. fokú építési hatóság – ADDENDA Szállítási és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság ( 9200 Mosonmagyaróvár Pozsonyi út 69. ) kérelmére, a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak és szakhatósági nyilatkozatoknak megfelelően a Mosonmagyaróvár Éger utca hrsz.: 5251/5 számú ingatlanon bemutató és kereskedelmi épületre építési
engedélyt ad.
Az épület hasznos alapterülete: a földszinten – 308,50 m2 az I. emeleten – 225,85 m2
Építménymagasság: 6,97 m
A beépítés mértéke: 19,77 %
Az építés a következő szakhatósági feltételekkel végezhető:
„Az ADDENDA Kft. (székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Pozsonyi út 69.) kérelmezőnek a Mosonmagyaróvár, Éger utcai, 5251/5 helyrajzi számú ingatlanon bemutató és kereskedelmi épület építésére vonatkozó építési engedélyezési ügyében az építési engedély kiadásához, mint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57/C. § (1) bekezdésében meghatározott szakhatóság, hozzájárulok.
A szakhatósági állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
1. Tilos a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetése.
2. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni – a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - az Igazgatóságnak.
3. A munkagépek, gépjárművek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen.
4. Az elszikkasztásra kerülő csapadékvíz nem okozhatja a talajvíznek és a földtani közegnek a „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát.
Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít.
A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
A szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja (14.000 Ft) az Igazgatóság részére megfizetésre került. A szakhatósági eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.
1. A kiviteli tervek készítése előtt szakhatóságommal az alábbiakról kell egyeztetni:
- a fali tűzcsapok pontos helyéről;
- hiányzó oltóvíz biztosításának módjáról (amennyiben az előírt oltóvíz mennyiség nem biztosított a tűzvédelmi műszaki leírásban szereplő módon);
- az ÉNy-i homlokzaton tervezett homlokzati tűzterjedési gátak részleteiről.
2. A beépített tűzjelző berendezés használatbavételi engedélyét az épület használatbavételi eljárása előtt meg kell szerezni.
A szakhatósági állásfoglalás önálló jogorvoslatnak helye nincs, az csak az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
A használatbavételi engedélyezési eljárásig a szakhatósági állásfoglalást megalapozó –legalább 50 kVA beépített összteljesítményű vagy 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű – villamos berendezésekre vonatkozó villamos biztonságtechnikai ellenőrzést a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 14. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Szakhatóságnál külön eljárás keretében kérelmezni kell, melynek eredményeként beszerzendő hatósági bizonyítvány a használatbavételi engedélyezési eljárás során a szakhatósági hozzájárulás megadásának előfeltétele.
• Az ingatlan közúti bejáratánál egy „Várakozóhely” (KRESZ 110. ábra) jelzőtáblát, alatta kiegészítő táblán „az udvarban” táblát kell elhelyezni.
Az építés a következő általános feltételekkel végezhető:
Továbbá felhívjuk az építtető(k) figyelmét, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét követően, és - a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben - szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható.
Ezen határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal részére címzett, de e hatóságnál benyújtandó és 30.000,- Ft-os illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.
Amennyiben a döntést elektronikus kézbesítéssel, azaz az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren (továbbiakban: ÉTDR) online felületén vette át, a fellebbezését elektronikus úton, az ÉTDR-en is benyújthatja.
Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.
A fellebbezéssel kapcsolatos egyéb (pl. szakhatósági) eljárási díjak és illetékek is a fellebbezőt terhelik.
A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfelek az iratokba betekinthetnek, erre ügyfélfogadási időben irodánkban van lehetőség.
Indokolás kivonata:
Az Építtető a fenti ingatlanra vonatkozóan bemutató és kereskedelmi épületre nyújtott be Hatóságunkhoz építési engedély kérelmet. Az engedélyezett tervet a műszaki tervezésre jogosult Csaplár György ( É 08-0525 ) tervező készítette.
A tervezett építkezés ellen építésügyi, egészségügyi, tűzrendészeti, kéményseprő-ipari, környezetvédelmi szempontból kifogás nem merült fel.
Az ADDENDA Kft. kérelmező a Mosonmagyaróvár, Éger utcai, 5251/5 helyrajzi számú ingatlanon bemutató és kereskedelmi épület építése vonatkozásában építési engedély iránti kérelmet nyújtott be Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának Jegyzőjéhez. A jegyző, figyelemmel az Étv. 57/C. §-ára, megkereste a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából.
Az Étv. 57/C. § (1) bekezdése értelmében az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével.
Az Étv. 57/D. § (1) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás során a kormányhivatal – az építési engedély iránti kérelem és mellékletei, illetve az előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem megküldése mellett – beszerzi az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, a kereskedelemért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt.
A Bizottság a KÁT/585-2 (2019) számú Bizottsági véleményében akként nyilatkozott, hogy a tervezett beruházást támogatja.
Az Étv. 57/C. § (4) bekezdése alapján a kormányhivatal a kereskedelmi építményekre vonatkozó különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket megállapító kormányrendelet figyelembevételével a kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésben foglal állást abban a tekintetben, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény építésétől várható előnyöket.
A kormányhivatal a tervezett beruházás környezeti hatásait megvizsgálta és az Építészeti – műszaki dokumentáció, a Bemutató és kereskedelmi épület építési engedélyezési tervének tűzvédelmi fejezete, a Környezetvédelmi műszaki leírás, valamint a csatolt műszaki rajzok alapján a következőket állapította meg:
A beruházás nem minősül zöldmezősnek, továbbá nem érint védett természeti értéket.
A beruházással érintett ingatlan Mosonmagyaróvár ipari parkjában, Ge jelű egyéb ipari, gazdasági övezetben fekszik. Környezetében újonnan kialakított beépítetlen telkek találhatóak. Az építtető cég építőanyag kereskedelemmel foglalkozik, ezen tevékenysége kiszolgálására kíván létrehozni egy bemutató és kereskedelmi funkciójú épületet. Az épületben egy szolgálati lakás, egy galériás raktár, valamint egy kétszintes áruház kerül kialakításra, amelynek emeletén az ügyvitelhez tartozó helyiségek kerülnek elhelyezésre. Az épületben központi kondenzációs gázkazánok biztosítják a fűtést, a használati meleg víz ellátást, valamint a légtechnikai regiszter fűtését, melyek 140 kW összteljesítmény alattiak. A külső nyílászárók műanyag szerkezetű ablakok és bejárati ajtók lesznek háromrétegű hőszigetelő üvegezéssel barna színben. A létesítmény üzemelésének és a várható forgalomnak a levegőkörnyezeti hatása várhatóan elhanyagolható mértékű lesz, és a zajterhelési határértékek is teljesülni fognak.
A kormányhivatal a tervezett beruházás infrastrukturális hatásait megvizsgálta és a Közlekedési munkarész műszaki leírása és építési helyszínrajza, valamint a Környezetvédelmi műszaki leírás alapján a következőket állapította meg:
Az ingatlan közútkapcsolata 1 db 6,00 méter széles kapubehajtóval az 1. számú főúthoz csatlakozó Éger utcáról kerül biztosításra, amely a közforgalom számára megnyitott önkormányzati út. A telekhatárra kerítés és tolókapu kerül elhelyezésre. A telken belül térkő burkolatú szervizút és parkoló kerül kialakításra.
A tervezett építmény működésével összefüggésben napi 40 db személygépkocsi és 16 db tehergépjármű forgalma várható. Az 1. számú főút érintett szelvényének forgalma napi 9549 jármű.
Az 1. számú főút forgalma által okozott zajterheléshez képest a várható forgalom 0,1 dB-nél kisebb zajterhelés-emelkedést okoz, ami a mérhetőség és szubjektív érzékelhetőség szintje alatt marad. Zaj-, rezgés- és levegőszennyezés elleni intézkedések megtétele nem indokolt.
A kormányhivatal a tervezett beruházás településrendezési, valamint településfejlesztési hatásait megvizsgálta és az Építészeti – műszaki dokumentáció, a Statikai műszaki leírás, valamint az utcakép és látványtervek alapján a következőket állapította meg:
A beruházási terület Mosonmagyaróvár ipari parkjában, Ge jelű egyéb ipari, gazdasági övezetben fekszik. Környezetében újonnan kialakított beépítetlen telkek találhatóak. A tervezett épület két egymástól dilatációval is elválasztott, szerkezetileg is más rendszerű épületből áll. A kereskedelmi épület hagyományos falazott szerkezetű kétszintes épület hagyományos ácsolt szerkezetű félnyeregtetővel, a hozzá csatlakozó raktár pedig acél vázszerkezetű csarnoképület szendvicspanel burkolattal, fém lemez fedéssel.
A kormányhivatal előnyként értékelte, hogy a beruházás nem érint zöldmezős területet vagy védett természeti értéket, 140 kW összteljesítmény alatti kondenzációs gázkazánok kerülnek beépítésre. A létesítmény üzemelésének és a várható forgalomnak a levegőkörnyezeti hatása várhatóan elhanyagolható mértékű lesz, és a zajterhelési határértékek is teljesülni fognak, zaj-, rezgés- és levegőszennyezés elleni intézkedések megtétele nem indokolt.
A kormányhivatal hátrányos következményként értékelte a zajterhelésnek és a levegő szennyezettségének a kivitelezéssel járó időleges emelkedését.
A becsatolt dokumentumok alapján, a Bizottság véleményének mérlegelése mellett megállapítható, hogy a kérelemben megjelölt bővítménynek a létesítés helye szerinti településre és annak vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési, településrendezési és településfejlesztési hatása összességében kedvező.
A szakhatósági állásfoglalás az Étv. 57/C. § (1) bekezdésében megállapított hatásköri, illetve illetékességi szabályokon, a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdésén alapul.
Jelen döntés kiadmányozására a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kiadmányozási szabályzatáról szóló 63/2019. (VI. 21.) Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője utasítása alapján a Hatósági Főosztály vezetője jogosult.
Az Építési Osztály 201900038798 ÉTDR számú megkeresésében az Építtető részére a Mosonmagyaróvár Éger utca hrsz.: 5251/5 számú ingatlanon bemutató és kereskedelmi épület építésére vonatkozó használatbavételi engedély kiadásához kérte az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását.
Az Igazgatóság a benyújtott dokumentációk, és az egyéb rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
Az ivóvíz és szennyvízelvezetés közcsatornáról megoldott. A csapadékvíz telken belül elszikkad.
A tervezett tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, nincsen hatással a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz- és jég levonulására, vízbázis védőterületét nem érinti. A fentiek alapján a tervezett tevékenység a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.), a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.), a nagyvízi meder, parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet és a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet követelményeinek.
Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás az Fvr. 11. § (2) bekezdésén és a Favr. 19. § (1) bekezdésén alapul.
Az Igazgatóság a 3. pontban foglaltakat a Favr. 10. § alapján állapította meg.
Az Igazgatóság a szikkasztásra kerülő csapadékvíz minőségi követelményeire vonatkozó előírását a Favr. 10.§-a, továbbá a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írta elő.
Az Igazgatóság felhívja a figyelmet a következőkre:
A Favr. 13. § (1) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/A. §-a szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) alapján engedélyezőként működik közre.
A csapadékvíz szikkasztásra a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint vízjogi létesítési engedélyt szükséges beszerezni, amelyhez a terv– és adatszolgáltatást a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B. §-ában foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően kell benyújtani az illetékes vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet alapján összeállított tervdokumentációt mellékelve. A kérelemnek tartalmaznia kell a Favr. 13. § (5) és (6) bekezdés szerinti elővizsgálatot is.
Jelen szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet szerint 14.000 Ft, amely az Igazgatóság részére 2019.06.25. napján megfizetésre került. A szakhatósági eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.
Az Igazgatóság hatásköre a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 1. pontján és (3a) bekezdésén alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg.
Az Igazgatóság a szakhatósági állásfoglalását az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 4. Építésügyi ügyek fejezetében lévő táblázat 17. és 18. pontjaiban biztosított jogkörében eljárva és az ott meghatározott szakkérdések vonatkozásában, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55.§ (1), (2) bekezdésében előírt módon adta meg.
A döntés elleni önálló fellebbezést a Ákr. 55. § (4) bekezdése nem teszi lehetővé.
Az ADDENDA Szállítási és Kereskedelmi Kft. kérelmére Mosonmagyaróvár, Éger u. Hrsz.: 5251/5 alatti ingatlanon bemutató és kereskedelmi épület létesítésére vonatkozó építési engedély kiadása ügyében Mosonmagyaróvár Város Jegyzője megkereste a Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján.
Az építési engedély a rendelkező részben foglalt feltételek előírása esetén közegészségügyi szempontból nem kifogásolható és kiadható.
Az önálló jogorvoslatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.
A Hivatal hatáskörét az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontja, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, az egyes kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és 1. számú mellékletének 4. ( Építési ügyek) táblázat 27. pontja, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete állapítja meg.
Az ADDENDA Szállítási és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság kérelmére indult építési engedélyezési ügyben Mosonmagyaróvári Város Jegyzője 2019. 06. 25-én megkereste a Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltséget, mint elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából.
A kérelmező a megkereséshez csatolta a szükséges engedélyezési dokumentációkat, az építési engedély kiadásához fenti kikötésekkel hozzájárultam.
A feltételt az alábbi jogszabályi rendelkezés alapján állapítottam meg:
1. A jelenleg rendelkezésre álló oltóvíz mennyisége nem ismert, így az esetlegesen hiányzó mennyiség pótlásáról szakhatóságommal egyeztetni kell.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) 71. § alapján: „A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok telepítési helyét a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell.”
A tűzvédelmi fejezet csak általánosságban határozta meg a tűzterjedési gátakat, ezért azok megfelelősége érdekében, a kivitelezés módjáról szakhatóságommal egyeztetni kell. Annál is inkább mert az ÉNY-i homlokzaton a nyílászárók elhelyezkedése tűzterjedési gát nélkül nem megfelelő.
OTSZ 6.§ /1/ bek. b.) pontja alapján: „Az építési termékeket és az építményszerkezeteket a tervezés során úgy kell megválasztani, hogy… a tűzvédelmi célú építményszerkezetek, építési termékek tűz esetén szerepüket e rendelet szerinti időtartamig töltsék be, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak,”
2. A tűzvédelmi tervfejezet és az OTSZ 14. melléklet 36. sora alapján az épületben beépített tűzjelző berendezést ki kell építeni.
Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam.
Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázat 16 sora, illetékességemet, a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg.
Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki.
A szakhatósághoz hivatkozott számú szakhatósági állásfoglalás megadása iránti megkeresés érkezett ADDENDA Szállítási és Kereskedelmi Kft. a 9200 Mosonmagyaróvár Éger utca 5251/5 hrsz.-ú ingatlanon tervezett bemutató és kereskedelmi épület építési engedélye tárgyában.
A szakhatóság az eljárás során a megküldött kérelmet, a csatolt dokumentációk alapján a hatáskörébe tartozó, a levegőtisztaság-védelem, a természet- és tájvédelem, a hulladékgazdálkodás, a zaj- és rezgésvédelem, valamint a földtani közeg védelme szempontjából az adott eljárásban eljárva, az ott meghatározott szakkérdéseket megvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi:
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (4) bekezdése szerint a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
A szakhatóság állásfoglalását az Ákr. 55. § (2) bekezdésére is figyelemmel adta meg.
A szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 2.1. sorszáma szerinti összege beszedésre került a 7. melléklet 8. pontjában meghatározott közigazgatási szerv részére.
A szakhatóság állásfoglalása az Ákr. 55. § (1) bekezdésén alapul, hatáskörét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontjának 28-33. pontja tartalmazza, illetékességét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.)
Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdése állapítja meg.
A Szakhatóság fenti állásfoglalását R. 14. § (3) bekezdése alapján, a benyújtott tervdokumentáció tartalmának figyelembevételével adta ki.
A Szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 4. táblázat 35. pontja, illetve a R. 13. § (1) bekezdése és 1. számú melléklete határozza meg.
Az önálló jogorvoslat lehetősége az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (4) bekezdése alapján került kizárásra, és e jogszabályi helyre hivatkozással adott a Szakhatóság tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.
A szakhatósági közreműködés során igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem merült fel.
A fenti ügyben indult eljárás során az Ügyfél (Építésügyi Hatóság) az ÉTDR-ben biztosított felületen elektronikus úton megkereste a Hatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében.
A kérelem és a csatolt tervdokumentáció áttanulmányozása alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint hozta meg a döntését. Az építmény útügyi szempontból a tervezett helyen az előírt feltételekkel útügyi és közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő és elhelyezhető.
A Hatóság a döntésénél a helyi önkormányzati közútkezelő, a Mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatal (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.) VFO/757-2/2019. ügyiratszámú (kelt: 2019. június 13.) útkezelői hozzájárulásában közútkezelői hozzájárulásában, és az országos közútkezelő, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron megyei ig. (9022 Győr, Batthyány tér 8.) GYMS-1388/2/2019 iktatószámú (kelt: 2019. június 8.) közútkezelő hozzájárulásában foglaltak tárgyi ügyre vonatkozó előírásait figyelembe vette.
A Hatóság az előírásait és kikötéseit a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, az utak építésnek, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V.10.) Korm. rendelet rendelkezései, valamint a kapcsolódó szakági jogszabályok és műszaki szabályozások rendelkezései, a közúti közlekedés biztonsága és a közúti ágazati érdekek figyelembevételével adta meg.
A döntés az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 4. táblázatban biztosított jogkörön, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) és (2) bekezdésein alapul.
A Hatóság hatáskörét és illetékességét a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV.23.) Korm. rendelet 2. § (4)-(5) bekezdése, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 4. táblázata határozza meg.
Az önálló jogorvoslati jogot az Ákr. 116. § (3) bekezdése alapján zárta ki a Hatóság, és a jogorvoslat lehetőségéről az Ákr. 112. §-ára figyelemmel adott tájékoztatást.
A Hatóság tájékoztatja, hogy a másodfokú eljárásba a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályát (9021 Győr, Árpád u. 32.) kell bevonni.
Mosonmagyaróvár Város Polgármesteri Hivatal Építési Osztály (9200 Mosonmagyaróvár, Kötélgyártó u. 1-3.) a Mosonmagyaróvár, Éger u. 5251/5 hrsz. alatt bemutató és kereskedelmi épület építési engedélye tárgyában előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A hivatal megállapította, hogy a tervezett tárgyi beruházás a hivatal jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így – figyelemmel a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.9.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) 87. § (1)-re nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt.
Felhívja azonban a hivatal az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles
a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,
b) a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, továbbá
c) a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után!
A megyei és a területi múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45.-46. §-ban meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kérem, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdésről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes múzeumot értesítse (Hansági Múzeum - 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 19.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét.
A végzés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) – (2) bekezdései, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, 2. §-a 1. melléklet 4. táblázat (Építésügyi ügyek) 38. pontján, továbbá az R. 1. §-án valamint a 88. §-ban megfogalmazott szakkérdések vizsgálatán alapul.
A jogorvoslati utat az Ákr. 55. § (4) bekezdése állapítja meg.
Az állásfoglalás az Ákr. 81. § (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását.
A szakhatósági eljárás illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése állapítja meg.
A hivatal hatáskörét és illetékességét az R. 3. § (1) bekezdés a) pontja, és 1. számú mellékletének 8. pontja állapítja meg.
Nyilatkozatunkat - melyben az egyéb (pl. építészeti, környezetvédelmi, övezeti, ingatlantulajdoni) feltételek teljesülését nem vizsgáltuk - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi. I. törvény 39.§ (1) bekezdés, a 40.§, 41.§, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet, továbbá Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014. (IX.12.) Mosonmagyaróvár Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete figyelembe vételével adtuk ki.
Az építkezés az elfogadott tervek szerint az Országos Településrendezési és Építési Követelmények rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó rendezési tervvel nem ellenkezik (1997. évi LXXVIII. tv.)
A fentiekre tekintettel az építésügyi hatóság a 312/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben biztosított jogkörben a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Hatóságuk az ügyfélkört a 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet alapján vizsgálta és állapította meg.
Hatóságom hatáskörét és illetékességi területét a 343/2006 (XII.23.) Kormány rendelet 1.§-a állapítja meg.
A fellebbezésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr) 111.§, - 119. §, alapján van lehetőség .
A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. évi törvény 29. §-a alapján állapítottam meg.
Mosonmagyaróvár, 2019. szeptember 5.
Fehérné Dr. Bodó Mariann jegyző felhatalmazásából:
Zalán Zsolt
osztályvezető